Na mostan ez eggy igen bonyolult, tudományossan méjy dolog, nem is értik meg a világba, csak kevessen, mer nem ojjyan okossak, mint én vagy pláne a ferenc, nem képessek ojjyan lényegileg megragadni a tudomány eredményeit.
Na mostan ez a pillangóhatás aszt yelenti, hogy ha pekingbe megrebbenti a szárnyát eggy lepke (tudományossan pillangó), akkor nyújorkba esni kezd az esső. Na mostan a buták eszt konkrétan veszik, pedig nem is pekingbe kell rebenteni, esz csak szinbóleum, mer aról szól, hogy valahol rebent a lepke, és valahol máshol esik az esső.
Namostan aszt értem, hogy nem lehessen tudni, hogy hol kel lepkét rebenteni a nyújorki essőhöz, de láttam a multkor eggy tévében, hogy nyújorkban sok pénzér locsolják az uccákat, mer hőség van. Mér nem küldenek ki eggy lepkés embert a világba, hogy mekkeressék aszt a hejyet, ahol rebenteni kell az ottani essőhöz. Bisztossan ócsóbb lenne, mint a sok locsolás. Ha meg túl sok az esső, akkor összefogdoshatná a lepkéket, hogy elájjon.
Namegasztán az ensz is nyújorkba van, és azokis eggy csomót fizetnek a székházukér meg a tejporér, amit odaadnak az aszájysujytotta gyerekeknek. Elég lenne annyi, hogy a nyújorki lepkésember tapasztalataira épitve körbeküldik a saját emberüket a világba, és megnéznék aszt, hogy hol kell rebbenttetni azér, hogy essen az esső az aszájysujytotta gyerekekre meg a tejporra.Ahol a nyújorkos már rebentett, és nem esett az esső a gyerekekre, oda már nem kell mennie az enszes embernek.
Nem akarok nóbeldijjat, csak tripla segéjyt, meg ingyenfeleseket, barackízűt.
