Diszertációm témájának szempontyábol fontos megemlitenem, hogy az alkohol közjókedvre gyakorolt hatása, amejről szó van nem csak általába, hanem speciális esetbe is a mindennapok része kell, hogy legyen, ugyanis amikor az enber ezzel a nemes nedüvel oltya szomját, akkor nemcsakhogy kinyílik a szivébe száz virág, hanem még a közjó érdekébe is összeborul másokkal, amejek szintén fogyasztottak ebböl a nemes nedüböl, és amej miatt a mindennapokba kitör a béke.
Mindenekelött azt kell megjegyeznem, hogy néhányunknak talán áthallása van az alkohollal kapcsolatba, amejnek rossz hatásai ismertek, de ezeket eliminálhatja az az ujjabbkeletü tudományos megállapitás, hogy ami a lelket erősiti jókedvbe, az sok problémát megold ömmagába is, mer például, ha jókedvembe beverem a fejem az útpadkába, akkor már mingyár nem is fáj annyira, és fütyörészve vagyok képes továbbindulni, és fittyet hányok a hétköznapi világ kivagyi kihívásainak, mivel lelkembe forrong a béke, amejnek nem kell feltétlen anyagi vetületbe is megjelennie, amikor már nem tuggyuk bentartóztatni, és kikell fussunk a vécébe, remélhetőleg még épp időbe.
Sok nóta is foglalkozik a témával amejbe most nem mennék bele, mer szó szerint kellene idéznem őket, csakhogy sajnos elfelejtettem ezeket, mer néha eggy kicsit másfele jár az enber figyelme, és most nem a gyomrának a kavargásárol szeretnék megemlékezni, hanem például, amikor feltünik eggy csöcs, és mijen édes is az, amikor nem ojan feltekerhető változatba, amej a Lujzának van, hanem szép könnyed eleganciával ugrándozik az enberek orra elött, mint mikor jön a kuncsaft, és a Miselle elmegy eggy kisidőre, hogy üzletet kössön, és nem is arra a nem is ojan kis párnára gondolok, amej az Ibi két oldalán hentereg, és összeér egész középig elöl, pedig a nótákkal kiemelten foglalkozunk abba a nagy öszeborulásba, amikor megfogaggyuk, hogy ezentúl mindenki mindenkinek a baráttya lessz, mer nincs szebb, mint az igaz baráccság, amejet mindig megtartunk, és soha nem rugjuk fel a szabájokat, csak, ha már a Károj feje lebillent az asztarra, és belehamuzunk neki a fülébe, amejre még csak föl se ébred, ezér szoktunk rajta röhögni jó nagyokat, hogy mi nem vagyunk ugyanojan szerencsétlenek, mint ő, és néha vizet öntünk a nadrágjára, hogy azhiggye szegény, hogy bevizelt, de ezt nem gonosságbol tesszük, hanem, mer fő a jókedéjj, amejjel megilletjük az áletet, sőt máég a Károjét is, mindig amikor felébred, mer akkorákat röhögünk, hogy neki is jókedve lessz szegénynek.
Mekkel még emlitenem az alkoholok fajtáit is, amejeket ebböl a célbol meg szoktunk inni, bár meglehetőssen külömbözik az izlésünk a lányoktol, amejek édes italokat isznak velünk szembe, akik kedvelik a férfias, karcos italokat, amejek közül kedvencünk a körteízü feles, amej karcossága mellett lágyan hűsiti az enber izlelőbinbóját, amejjel élvezi annak jótékony hatásosságát, különösen akkor, amikor a kocsmáros úgynevezett hidratációval klágyittya meg azt, hogy jobban élvezhessük annak sejmes illatát meg ízharmóniáját. Szoktunk még néha fröccsöt is inni, de a sörnek sajnoshogy hónajjszaga van.
Ezzel zárom diszertációm sorait, mer lefektettem az alapokat, amejeket ebbe a témába el tudok miondani, és remélem, hogy ezzel megteremtettem eggy ujjabb tudományág létjogosultságát, ahejett, hogy ezzel csak a margó szélén foglalkoznának a tudós enberek.