Az aipórtne a dolgok kialakulásának a fojamata. Ahogy az üvegcserepekből lessz az üveg vagy a pohár, vagy ahogy a kefélés hatására elválik a lepedéktől a fokkrém, és csinos kis hengerekké áll össze a fokkefén, hogy utánna felszívjuk a fokkrémes tubussal kiteljesítve azt, hogy elérje a végleges teltség állapotát. Ha nagy méretekben gondolkozunk, ide tartozik a jelenség is, amikor a Nap a világegyetem minden szegletéből összeszedi a napsugarakat, meg a hélium hidrogén diffúzió.

 

A Cneref szerint állitólag elkébzelhető eggy ojan szituáció, amejben ez oda vissza megtörténhet, például, hogy teszemaszt nem gyűjtyük össze a vizeletet, hogy azt feldolgozva feles legyen belölle, amit aztán elöször poharakba öntünk, utánna meg üvegekbe, hanem elkébzelhető ez az egész forditva is, mármint a másik irányba, hogy nem tisztul a fejünk a krimóba, hanem éppenhogy attól részegedünk le, hogy bejöttünk ide, de az őnsój szerint ez ellene van a fojamatoknak meg az univerzum oksági dolgainak is, ezér szencségtelen ijet kimondani is.

 

A Jorák nem szokott részvenni az efféle vitáinkon, mer gyakran elalszik, főleg korábban, amikor bejön a krimóba, utánna, ahogy telik az idő késöbb felébred, de el kell hogy mongyam, a Jorák eggy kurvajó fej, mer akár alszik, akár ébren van, mindig részvesz a hejiség levegőjének a tisztitásába a záróizmaival, és nagyon sokat segit abba is, hogy a hamutartóbol kiszedegeti a csikkeket, és felfújja őket, és nem is szól, amikor beleteszi eggyeggy enbernek a cigarettásdobozába, és azt annak ellenére teszi, hogy akinek megtelik a doboza, és odaaggya a sorámcsoknak, hogy feltegye a polcra, az pénzt kap érte. Ijen eggy önzetlen barát. Persze a lékkör tisztitásábol az őnsój is kiveszi a részét, bármennyire is elentételeznek a nézetei a Cnerefével, hiszen a nájlonszatyrába levő csirkeaprólék magába szívja, az este még jelenlévő büdösséget, így nappal, mire elmegyünk, már egészen tiszta lessz a levegő, ő pedig a csirkeaprólékot a belezárt büdössel eggyütt elviszi a piacra, hogy örökre betemessék a hűtőpultba.

 

Az Azjul pedig mostanába eggyre izgatottabb, mer érzi, hogy a jövő évbe végre már összeáll a szanaszét levő molekulákból az uszkárja, amit utánna ki lehet ásni, és majd mozogni kezd, és sok öröme lessz benne, csak már előre sajnájja, hogy pont, amikor az a legaranyosabb, oda kell majd adnia kiskorába eggy gazdának, hogy bemászhasson az annya valagába.

                                                                                                                        

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Kép: Blassius)