Egyépként meg ma kivételesen berugunk, mer ma a kocsmáros sokáig tart nyitva, és eggy nagy mulaccságot rendez, mer ahogy a jósnő monta átlépünk az eggyik másvilágbol a másikba vagy pedig aszt monta, hogy a másik átlép, az eggyik ittmarad, vagy nem lép, csak kinyílik, asztán meg bezáródik eggy ajtó, amibe ha belelépsz akkor mosmár nemtom, hol leszel, és erröl jut az eszenbe, hogy a multkor a Károjnak térdig szaros lett a gatyája, de ez nem ide tartozik, hanem eccer eggy enber otfelejtett eggy verset az asztalon, amit ott írt ketten a krimóba.
Rájárt a rúd a Kovács családra,
de aztán elcserélték gázpedálra
a kovácsék legkisebb gyerekét,
a Jenőt,
elküldték zongorázni, hogy mielőbb
megerjedjen a cseresznyebefőtt,
és ne legyen mindig szem előtt
a Jenő,
amikor különben is baszni akarnak,
éjjel nappal dugnak-kúrnak,
időnként az orrukba túrnak.
Aztán jött a végrehajtó,
az a lábujjra koppantó,
és mindig szappantartó
van a táskájában,
istálló a szájában,
felmosóvíz az agyában,
de azért mégiscsak megjött,
még az adó bevallása előtt
kiborult a cseresznyebefőtt,
éppen a Kovácsné előtt,
aki ettől dührohamot kapott,
mielőtt beleharapott
a Kovács makkocskájába.
