Thermodinamikai áramlások
A kocsmai hőtan két alapesetet különböztet meg: a Károlymentes és a Károly-pontos rendszereket.
A Károlymentes kocsmai thermodinamikai áramlásokat két tényező gerjeszti illetve befolyásolja:
A hőmérsékletkülönbség és az illékony, nagy energiatartalmú folyadékok, mint például az ethil-, ritkábban a methilalkohol.
A hőmérséklet az illékony folyadékok eloszlása következtében nem egyenletes.
Amennyiben egy ponton a hőmérséklet a kritikus érték fölé hevül, a meleg pont felől a viszonylag hideg pontok felé a magasban -szaknyelven- fölényes áramlások indulnak meg: ilyenek lehetnek a "beszótáá?"és a "lecsaplak" típusú áramlások. A viszonylag hideg pontok felől eközben a melegpontot hűtő, "higgaggyámále" áramlások indulnak el.
Más irányú áramlások indulnak el azonban akkor, ha egynél több kritikus hőmérséklet fölötti pont keletkezik a rendszerben.
Ekkor a két magas hőmérsékletű pont között nagyenergiájú, "k...vaanyád!" típusú, turbulens áramlatok indulnak meg, amelyek a két pont közül kiszorítják a viszonylag hideg pontokat.
A hideg pontok és a meleg pontok közötti áramlás jellege is megváltozik. A hideg pontoktól olyan, "én nemhagynám" és "hallod? szídta az anyádat" fajtájú áramlások indulnak el, amelyek a két, egymást heves áramlatokkal bombázó melegpontot egymás felé tolja. Amennyiben a két melegpont összecsap, heves turbulens örvénylés, szaknyelven "bunyó" jön létre. Az örvénylés hevességének és a relatíve hideg pontok hőmérsékletének és illékony anyag tartalmának függvényében a viszonylag hideg pontok átléphetnek a kritikus értéken, és belecsapódhatnak az örvénylésbe. Nagy számú melegpontot tartalmazó és rendkívül heves örvénylést szaknyelven tömegverekedésnek nevezzük, amelyet csak moderátorpontok és moderátortényezők, például a rendőr vagy a záróra képes megfékezni, illetve az illékony anyagok lebomlása például ethil-acetilátsavvá.
Jellegében és kimenetelét tekintve is másféle, laminális áramlásokat eredményez, ha a viszonylag meleg pontok közé egy kifejezetten forró, pontot, szaknyelven Károlyt (akiről köztudott, hogy homokos) helyezünk.
Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a hideg pontok felől alacsony, szaknyelven: övön aluli áramlások indulnak meg a "Károly-típusú" pontok felé, míg a forró pontból a hideg pontok felé a magasban "fölényes riposzt" fajtájú áramlatok indulnak el. Ezek az áramlások ritkán okoznak turbulenciát, többnyire megmaradnak a laminálisnak, és hevességük is ritkán éri el a "Károlymentes", turbulenciához vezető áramlások intenzitását.
Dióhélyban ennyit a kocsmai thermodinakikáról.
