Közlekedőedények

A kocsmákban találkozhatunk a "közlekedőedények" néven ismert jelenséggel.

A jelenséget a kohéziós erő (a törzsközönséget összetartó erő, a kocsmához való ragaszkodás) és az addhéziós erő (a pohárhoz és a tartalmához való ragaszkodás) okozzák.
Az addhéziós erő -többek között- azért lép fel, mert a krimóban nincs felszolgálás, és mert a kocsáros nyomatékosan kifejezte a mosogatással kapcsolatos ellenérzéseit. Ezért aztán a kocsmában az edények közlekednek a söntéspult és a felhajtóerő ébredési helye között. (felhajtó erő: a folyadékot tartalmazó edény szájhoz eleléséhez és tartalmának döntés útján való eltávolításához szükséges erő)
A különböző átmérőjű edényekben a folyadékok mozgása különbözőképpen alakul. A folyadékot mozgató erőként az iszákosban fellépő felhajtó erő az edényből folyamtos folyadékeltávolításra törekszik, az edény folyadékszállító kapacitása véges, valamint az edényben szállított folyadék mennyisége rekurzív módon hat a mozgató erőre.
Az 50 ml-es, szaknyelven feles edényben szállított folyadékok átlagban mintegy 600 secundumonként ( 10 perc ) telnek meg illetve ürülnek ki, a 300 ml-es, szaknyelven "fröccsös" edények átlag 900 secundumonként (15 perc) , míg az 500 ml-es edény, szaknyelven sereskorsó vagy -kigli 1800 secundumonként. A fenti értékek átlagok, a felhajtó erő nagyságától függően változnak. A felhajtó erő nagysága függ:
-a folyadékelnyelő közeg (iszákos) folyadékkal való telítettségének mértékétől,
-a katalizátor (pénz) jelenlététől,
-a folyadék árától,
-a zárórától.
Tétel: minél kisebb a közlekedőedény térfogata, -azonos peremfeltételek mellett- annál nagyobb az edényben a folyadékvándorlás sebessége.

Bizonyítás: megfigyelések alapján kísérletileg bizonyítva (Ne kötöszköggyé má', nézzé' má' körül a kocsmában, he)

Köszönöm a figyelmüket!

Ernesto Penetra
Prof. dr. etcetra