Volt egyszer egy öreg királylány, akit férjhez akartak adni, de ő azt hitte, mindig fiatal maradhat, ezért a fiúk elmenekültek előle az oroszlánbarlangba, ahol a fenevad leoáuálta a fülüket, amin ők erősen bánkódtak, és felkeresték az epokittos mestert, aki ahogy meglátta az ifjakat, berohant a hátsó kiskamrába, ahol demizsonban tartotta a nagy fülragasztó csodaszert. Intett az ifjaknak, hogy kövessék, és belekortyolt pálinkáshordójába, ami mindig kéznél volt. A fiatal vitézek megijedtek, hogy a hordó fenekén fogják viszontlátni a fülüket, ezért így szóltak az öreghez: Add vissza a fülünket, mert János az Isten, és ő ötöt hattal összead, s kap tizenhármat, szóval ne kisérletezzen, mert a római szám helyértékére kerül, ahol az öt az négy, magának pedig lemetéljük a fülét, és bedugjuk a pálinkáshordó legsötétebb zugába, és keresheti az, míg csak azt nem mondjuk, hogy ezt pedig rázhatja. Megrettent ám a mester, és azonnal előadta a fiúk fülét. Kevert is epokittot nyomban. és bekente vele a macskát, ami ettől ragadozóvá vált. A mester erre szánalmas vinnyogást hallott szegény macskától, aki odaragadt a plafonhoz, ám a vitézek lerángatták onnan, ami nem is volt lényeges, mert nekik még mindig nem volt fülük a fejükön. A fül, ami a padláson hallgatózott, miközben a mester fia a molnár lányának a pináját nyaldosta nagy hévvel szentendréig utaztak, ahol egy nagy sörényes viziló a tavasztündér bájairól ábrándozik, mert a viziló is baszni akar, mint József, aki a Dunaparton sétálva arra gondolt, hogy milyen jó lenne megbaszni bármilyen nőt, aki nem olyan ronda, mint a Matild, akivel előző héten futott össze, és nagy volt a riadalom, mikor a hölgy alumínium hímvesszővel izgatta magát, és kiszállt a tévé meg a rendőrség is, a szomszédok pedig meghatottan dörzsölték nemi szerveiket. A rendőr is, de ő titokban. Matild persze segített neki, és benyálazta, mint ahogy a fogkeféjét szokta otthon, mert az jó neki, és Józsefre gondolt a csillagos éjszakában, ahol rengeteg Matild-szerű éhes pina keres nem fém faszt, hanem műanyagot, mert az nem bomlik le, így nem szennyezi a földkerekséget, mint az öreg királylány, aki olyan csúnya volt, mint egy-két béka.