Namostann eről a szóról azonnal láccik, hogy ókori szó, márha ojjyan jól tud ókoriul az enber, mint én.
A szavat a "flatus" ókori szótőből képezzük, mimásból, elérakyuk az "in" előtagot, és máris kaptyuk az infláció szavat. Aszt yelenti, hogy befingódás. Annyira fontos szó ez, hogy belengi az egész maji világot is, mint eggy jó kis flátusz.
Akkor kell használni, amikor annyira felmennek az árak, hogy aszt mondanánk méjjyről yövő indulatval, hogy ez beszarás, de az csunya magyar szó és mindenki megérti, ezért hasznájják hejyette azt, hogy ez infláció. Namost bennem és Károjban is nagy szok lenni az inflációs nyomás, pláne akkor, amikor babfőzelék van az ingyenkonyhán, ijjyenkor a krimóban is érezhető az infláció, mer károj nem tud ellenálni az inflációs nyomásnak szekszuállis beálitotsága mijatt, és inflációzik eggy nagyot, de halkat. Ijjyenkor a csapos drágábban aggya a felest.
Az infláció ellentéte a defláció, amikor aszt akarjuk kifejyezni, hogy lehet, hogy nem mentek fel az árak, de akor is szar minden, de eszt se monnyuk, hanem aszt monnyuk, hogy de fláció, hogy a müveletlen sznobisták ne tuggyák, mire gondolunk.
