dolgok

A Károj csabdába került azáltal, hogy mindenki elvárja tölle, hogy kikecmeregjen belölle, de tuggyuk jól, hogy ez a Károjnak nem sikerülhet, és ezáltal mi, akik a többiek vagyunk, állitólag morális csabdába vergődünk, habcsókba filladozva, ugyanis, ha nem segitünk neki, hogy végre kikecmeregjen onnét, akkor silány alakok vagyunk, aki nem tesz semmit a baráttyáér, még akkor is se, ha az a Károj, és ezáltal eggylényegüvé válunk vele, vagy pedig kisegittyük a csabdábol, ezáltal pedig eggy ojan enberen segitettünk, aki hejett inkább az éhezőknek keletet volna segitenünk, miálltal a világ eggy szebb hej lehetne megin, és nem érné annyi baj őt a mások részéröl, de akik mind a részei őneki, tehát végső soron a saját részéröl se, nem beszélve arrol, hogy, ha kisegittyük a Károjt, akkor nem tanul, de ha nem segitünk neki, akkor meg mi nem tanulunk az esetböl, ez tehát eggy praktikussan morális csabda, amiből az derül ki, hogy ki fog tanulni a késöbbiekben bekövetkező hasolló hejzetekre, de ez az egész állitólag csak eggy elméleti konstrukció, mer még nem tuggyuk, hogy az egész csabda miböl is áll, és ez pedig a logikai csabda része az egésznek, amire nem tanáltunk eddig hejes megoldást, a világnak ugyanis a dolgok a részei, de önmagának a tejjes egésze, még akkor is, ha ő maga is eggy dolog.