Elgondolkottam, mer én eggy gondolkodó enber vagyok, különössen néhány feles után szokok méjjyebb meditatív álapotban megmeritkezni, mert ojjyankor eggyesülök a világegyetemmel és hasonlovak (eszt hejyessen igy kel ragozni, mint megtuttam). A minap például halottam a karizmatikus kifejyezést, ami aszt yelenti, hogy van neki karizmájya, és azonnal elméláztam róla, mer én szokok gondolkonni és ismerem az ókori nyelvet, mint károj a tenyerét. A külömféle izmatikust ókorijul szokják mondani, amikor valaki ojjyan, amijyen. Na Én már tudom, mi az a karizmatikus, mer volt a krimóban eggy sujemellő, akinek nagyon nagy karizmájya volt. Aki a karizmára gyúr, az elöbb utóbb karizmatikus lesz. Ez így logikus, méghozzá etimologikus. Mink is izmatikusok vagyunk a krimoba sokszor.

A Miselle például leginkáb mellizmatikus, mer bisztossan rágyurt a mellizmára, azér lett hirtelen nagyobb neki, mint eggy héttel korábban volt, talájjátok ki mér mondom eszt elöször. Az ibi meg inkább farizmatikus, de szerintem nem is izmatikus, hanem zsíratikus, hijjába kúrázik fojyton, de ijjyen szót még nem halottam, ezér ez nem bisztos. A Lujza meg nemizmatikus, mer szegény nagyon összeesett az uszkárja mijatt, és már nem gyur semmire. Aszt is kiokumláltam, hogy aki a számolássára gyúr, az a numizmatikus, meg esetleg aztat is lehet numizmatikusnak hivni, aki nagyon rágyur eggy-eggy numerára például a Misellével, és ezér kifejlődik a numizmája, de ez utobiba nem vagyok bisztos, csak úgy elmélásztam, és ez yutott eszembe.

Na szóval: ijjyenek az izmatikus dolgok.