A kocsma törzsközönségét alkotó részecskék viselkedését -a korábban tárgyalt thermodinamikán kívül- egyéb kölcsönhatások is befolyásolják.
Ezek:
a mágneses- , az erős-, a gyenge kölcsönhatás és a tömegvonzás. Most a mágneses kölcsönhatásokat elemezzük, természetesen szigorúan tudományos szempontok szerint.
A krimót megtöltő részecskék általában kétfélék: a pozitív töltésű, másszóval nőnemű, valamint a negatív töltésű, másnéven hímnemű részecskék. Az azonos töltésű részecskék jellemzően taszítják, míg az ellenkező töltésű részecskék vonzák egymást. (Meg kell említenünk a fentiektől eltérő viselkedésű, úgynevezett Károly-típusú részecskéket. Az ilyen részecske minden egyéb fizikai tulajdonságában azonos a negatív töltésű részecskékkel,de a mágneses töltése eltérő. A negatív töltésű részecskékhez vonzódik,de ez nem nevezhető kölcsönhatásnak, mert a negatív részecskék nem vonzódnak hozzá. A Károly-típusú részecskéhnek létezik pozitív párja is, ez lesz a boszi-részecske. Eeket a részecskéket nem tárgyaljuk itt, a kölcsönhatások között.)

Érdekes megfigyelni, hogy a kocsmában keringő részecskék töltöttségének mértéke a "söntéspult" nevű energiamezövel kölcsönhatva milyen módon változik. Itt csak megemlítjük, hogy a krimóban elhelyezkedő részecskék eredendően a söntéspult nevű energiamező körül oszcillálnak, de erről részletesebben a tömegvonzásról szóló részben szólunk. Itt csak a mágnesességre gyakorolt hatásaival foglalkozunk.
A "söntés-hatás" a részecske eredeti töltöttségének és annak a függvénye, hogy a részecske hányszor és milyen mértékű és minőségű söntés-hatásnak lett kitéve. Összességében elmondható: a söntés-hatás eleinte megnöveli a részecskék töltöttségét, de később, vagy nagyobb mértékű kölcsönhatás után csökkenti azt, míg végül a részecske -ha ideiglenesen is- elveszti töltöttségét, legvégső esetben még a mozgása is leáll. A mozgás leállását alvóállapotnak hívjuk. Az alvóállapot egy idő után magától is megszűnik, egyébként a zárórahatás következtében a többi részecske szűnteti meg.

A kricsmit nem kizárólag, de jellemzően negatív töltásű részecskék töltik ki, mint említettük: a söntéspult körül oszcillálva, a taszítás miatt nagyjából egyenletes eloszlásban. Az egyenletes eloszlás azonnal megszűnik, amint a negatív toltésű térben megjelenik egy (vagy több) pozitív töltésű részecske. Ilyenkor a negatív töltésű részecskék keringeni kezdenek a pozitív töltésű részecskék körül, mintegy felhőt képezve körülöttük. A negatív részecskék - a taszítás miatt- igyekeznek egymást kilökni a pozitív részecske körüli pályáról, míg a pozitív töltésű részecske -a töltöttségének és egyéb fizikai tulajdonságainak függvényében- vonzza magához a negatív részecskéket, hogy a töltöttsége kiegyenlítődjön, és egy negatív részecske magához kötésével stabil mágneses kötést hozzon létre, míg a negatív töltésű részecskék inkább ideiglenes kötésre törekszenek.
Abban az esetben, ha egy (vagy több) pozitív részecske mágnesesen magához köt egy (vagy több) negatív részecskét, atom jön létre. Ez egy stabil, kifelé semleges töltésű képzödmény, amennyiben a pozitív és negatív töltésű részecske töltöttsége közel azonos mértékű. Ha nem azonos, a töltéshiányt újabb részecskék ideiglenes vagy állandó bevonásával szűnik meg. Azt a képződményt, ahol a negatív és pozitív töltésű részecskék száma nem azonos, ionoknak nevezzük. Az ilyen ionok is lehetnek stabilak, ha a kisebbségben lévő részecske töltöttsége lefedi a nagyobb számú, ellenkező töltésű részecske töltöttségét.

A mágneses vonzás hatására előfordul, hogy egy (vagy több) negatív töltésü részecske becsapódik a pozitív részecskébe. Ilyenkor a részecskék töltése ideiglenesen lecsökken, vagy közel azonos töltöttség esetén meg is szűnik. A becsapódás egy rendkívül érdekes jelenséghez, a részecskekiváláshoz is vezethet. A becsapódást követően -bizonyos idő eltelte után- a pozitív részecskéből kiválik egy (vagy több) részecskekezdemény. Ez az apró, egy darabig töltés nélküli részecske megnövelheti a fent leírt atomok stabilitását, esetleg a részecskék kocsmatérből való kiválását is.

Ezzel be is fejezzük a mágneses hatások ismeretterjesztő jellegű elemzését. A téma iránt érdeklődők széles spektrumú szakirodalmat érhetnek el az Interneten.
Köszönöm a figyelmüket!

Prof. Dr Ernesto Penetra
Közíró és közveszélyes