dolgok

Hónaljkutya

Ez is Palin-dromedár

Zöldborsófőzelig

Olyan szép a világ, és benne a mindenki,
hogy nem tudok az örömtől legott hová lenni!
Olyan szép kék-rózsaszin itt a naplemente,
Hogy kicsorduló lelkembe magát beleette!
A harmatos ágon megy egy katicabogárka,
olyan szép a lelke: a tetveket se bántja,
Öt sem kapja csőrébe a csivitelő madárka,
inkább integetve libben meg a szárnya.
De ez mind semmi, itt vannak a cicák,
azok olyan helyesek, szebb tőlük a világ,
s ha az én kis lelkem mindenható lenne,
minden emberkét kiscicává tehetne,
oly édesen szaladnánk a kisegérke után,
mi sem természetesebb: játszásiból csupán,
hogy az angyalok lejönnek rózsavizet hinteni,
gonosz morcosoknak fityiszeket inteni.
De a kicsiny lelkemtől nem hatódik a minden,
s még a szemetet is menten ki kell vinnem.
S ha a lelkemből majd újra kicsordult a szépség,
s a szemetet is elvitte az a durva népség,
visszajövök akkor kiscicákról verselni,
a csodás nyáladzással eképpen eltelni

Az alkonyat pírjától megnyúlnak az árnyak,
a színek kigyúlnak, símák lesznek, lágyak!
A föld szomorúan tartja hátán a virágot,
könnyezi a búcsúzó, éltető napvilágot!
Álomba merül minden, de mi lehet az álma?
Gyémánt vagy brilliáns? Azzal mit csinálna?
Másról álmodik a föld, és rajta minden növény;
Marhatrágyát kíván, hogy ha nem túl tömény!
A gyémántnak vagy brillnek nem sok az értéke,
az élet forrása bíz a marhavalag terméke,
ezért mondom néktek, kedves költőtársak:
inkább valagakat, mintsem brilleket lássak!
Felüdül a föld is, ha marhavalagból töltekez,
a gyémántért meg mindenki erőn felül költekez
Honnan a gyémánt, mit adnak a poétának?
A feneke alatt van az a bányászbékának!
Bezzeg a marhatrágya származási helye
najd' két méterrel van a földnek felette!
S hová tekint az, kinek szárnyal a lelke?
Földre szegte szemét, avagy felemelte?
A marhák a trágyájuk önzetlenül terítik
földre, s virágokra, mik a szívet derítik,
A gyémánt meg egy epekő a földnek gyomrából,
amit kibányásznak haszonszerzés céljából.
A gyémánt forrása sok-sok gonoszságnak,
nyomába sem érhet bíz a marhatrágyának!
Viharfelhők gyűlnek, az ég is háborog
mikor a trágyára valaki rámorog!
Lelkem is bús-borúsan érezett reá arra,
a trágyára úgy néznek, mint egy darab szarra.
ha egy piros paradicsom lesz majd a szíved vágya,
jusson egyedbe: ez is módosított tágya,
amit átszűrt a növény a testének szövetén,
ezért keseredek el az utálkozók szövegén.
Egyed hát a gyémántot, ha el tudod rágni!
Nem a trágyát kell a versekben gyepálni!

Szóltam, hogy beugratós kérdés.

Mi ez?

Ballada

Szerencsére nagyjából tudni lehet, hogy milyen keresőkifejezésekkel jutottak egy adott oldalra a véletlen látogatók.
Ha azt akarod, hogy olvassák a szellemi termékedet, ügyelned kell arra is, hogy milyen szavakat használsz. Lehetőleg olyanokat, amiket általában használnak az emberek. Legtöbbször, mert néha nem.

Erre a blogra magasan a legtöbben a mesztelennő keresőszóval lelnek rá, utána általában olyan szókombinációk szerepelnek, amiben az álat és a szeksz szó szerepel, és állandó idetévedők azok, akik csiklós képeket, erotikus dolgokat, és pénzér vagy szimplán baszó nőket keresnek. Keresnek még nudistákat, táj masszázst, italfogyasztást meg nőfelszedési tanácsot is. (Ezzel még szolgálhatunk.)

Az életet nehéz megelőzni.

Dalolva csivitel,
vagy baritrottyant,
öblösen dübörög,
vagy sógort pottyant,
mind örülhetsz neki,
hisz' magad csináltad
okulására az egész
nagy büdös világnak!

Ott integet sajátmagának, hogy mijen ügyesen felszette a vén kéjjencet.

 Ózonjuk

Mivel a Miselle soha nem mutattya meg nekünk a testét, pedig az ucca legjobb nője, mer mindig a kuncsaftyaival van elfoglalva, és mi szeretnénk már látni, nemcsak mindig a Lujzát, azér megjegyzem, hogy a Lujzát se láttam még, monta a Ferenc, hogy nagyon eccerű, mer csak digitalizálni kell, ami asztán kiaggya szépen a Miselle testének a körvonalait csak eggyeseket, és nullákat kell használni hozzá, mer ma már a matematika az nagyerejü hatalmas tudomány, és miatta nem kapunk álást soha, de ha ügyesek vagyunk, akkor élvezhettyük az áldását is. Sok mulaccság volt a közös alkotás.

Emósün

Mivel még nem enged kommentelni (Gyulszi, tessen rangot emelni Penetrának...na meg nekem is!), ezért egy kis kiegészítés a palindromedárhoz:

Hogy mér ojan különlegesek a rákkeltő anyagok? Hát, hogyha a Károj elalszik a székén vagy leesik az asztal alá, akkor mindig a kocsmáros leönti eggy vödör vízzel, amikor már záróra van. De ha a Rák elalszik a fojóba, mer ott lakik, akkor hiába önti le az enber vízzel, mer a víztöl ugyanojan lessz, mint eddig, és nem kel fel, ezér kell neki valami különleges ott a víz alatt. Például füst. Elégettyük a megfelelő anyagot, és ahogy megérzi a szagát, felkel. Mer a víz alatt más a világ.

Szerencse, hogy a Ferenc ojan okos, és mindenről felvilágosit, a Károj viszont mindig felemás zokniba jön.

Melyik a kakukktojás?

Bevonat

Kivonat

Cici

Ha már nehezen bírom,
úgy szorít ott legbelül,
a költészet nem szárnyal,
csak álomba szenderül.
nem csigázza képzetem
a lányok dekoltázsa,
nem áhítozom a hölgyek
domborulatára,
Nem láthatom meg így
a szép napfelkeltét,
ha nem kerítek menten
egy üres vizeldét!
Sehol egy fa,
sehol egy beugró a falban,
jajj, miért nincs társ
ilyenkor a bajban!
És akkor a homályon
átragyog egy fénysugár,
mutatja az utat,
a szenvedő enyhet talál,
annyi felszabadult sóhajt
létével fakasztó
enyhe a szorongóknak:
női-férfi mosdó!
A tehertől súlyosan
szenvedő népek
együtt örülnek
a megkönnyebbülésnek,
És ha az a szorítás
a költőben enyhült,
Lelkében a dal húrja
újra megpendült,
ódáját zengi arról,
kitől enyhét reméli:
Éljen s virágozzék
minden vécésnéni!

Népi rigmus az akarhanyadik századból:

Meglöktem én a cicit,

a cicike megingott,

aztán jól megpusziltam

a végén a gombot.

melles-mellesebb-mellesleg