dolgok

Ez angolul van és eggy nagyon drága felest jelent, ami nem skót. Naná, a skótok bisztossan nem isznak nagyon drága feleset, mer skótok, mint a károj, aki még olcsó felesre sem hívott meg senkit, nemhogy drágára. A bőrbön ellentéte a szkáccs, ami viszont skót, és mégis eggy nagyon drága feles. Eszt mongyuk nem nagyon értem. Eszt bisztossan csak a nem skótoknak aggyák ijyen drágán, mer a skótok ravasz emberek ám, mer például a férfijak is szoknyában járnak, hogy az ellenségek ne tudják meg csak úgy ránézésre, hogy ki a nő és ki a férfi, és aszt is elterjesztették, hogy a nemzeti ételük birkabélbe töltött birkabelsőség büdösre főzve, hogy ne menjenek oda az idegenek elenni előlük a kayáyukat. Mongyuk a károj is szokott büdösset enni, de az más tészta.

A jobbik európai értelembe munkahejfetisiszták, mer amig mi türelmessen kivárjuk, hogy eggy minőségi álásajállattal keressenek meg benünket a krimóba, addig a jobbik minden munkát válogatás nélkül elválalnak, tekintet nélkül annak minőségtartalmára. Ugye felesböl sem mindeggy, hogy mit iszik meg az enber.

Eggy másik vélemény alapján meg ojanok, mint a barbapapa, és csillakközi csenpészeket tartanak fogva, de ez eggy marginális vélemény volt, mer a Károj monta megerősitve az Erzsi által, aki bonbommeggy ízü felest iszik.

Mondanom se kell, mer a gyakorlott angolszótanuló, aki érdeklődik a nyelvészek iránt, már erre rájött. hogy dzsével mongyák. gyulszi.blog.hu/2009/05/22/flalyevely

Szokták mondani, hogy jól megtuningojja a nőt, amikor erőssen mekketyinti, hogy a nyelve is lóg bele, de ojan is van, hogy optikai tuning, amikor kilóg még a szeme is, mint eggy gülünek, amikor már szinte halszemoptikája van vagy békaszeme, és állitólag a csigának is azér van ojan hosszu kocsányon a szeme, mer álandóan csak párzottak, és ebbe belefárattak, ezér nem is mennek már ojan gyorsan. Valamint még szokták mondani, hogy penetrál, mütyörészget vagy megbúgattya az asszonyt, de ezeket nem mondom, mer ezek már nem angolul vannak.

Jött eccer eggy árus a krimóba, hogy eredeti kínai inport kegytárgyakat árul műanyagbol, ojan kacsintós Szüzmáriát meg pisilős Jézuskát, ami ujjratölthető meg rezgős barit, amit a jósnő megis vett a szencsége miatt meg vett hozzá duracelt, és monta az árus, hogy ez így már baricel, és hogy soha nem fut ki a szuflája, ezér kapott a jósnőtöl a fejére eggy áldást, és azóta fényeskedik neki az örök világosság az univerzum ereje által, és nagyon boldogan távozott, kivéve aszt, hogy mást nem vásároltunk tölle, mer ahogy a Ferenc nagyon elméssen megjegyezte, ijen felvilágosult enbereknek lekközelebb hozzon begytárgyakat inkáb.

A posztimpresszionizmus is ókoriul van, pedig ijesmi nemis volt az ókorban, de ferenc ojyan okos, hogy aszt is tudja, mit montak volna az ókoriak ókoriul, ha lett volna akkor ojasmi, amit ma mondunk, de akkor nem montak, mer nem volt, de montak volna, ha lett volna az, ami ma már van, és mongyuk. Na mindeggy, a poszt aszt jelenti, hogy utána, az impresszió aszt, hogy benyomás, az izmus meg aszt, hoty így csinálják azok, akik azszt csinálják. A ferenc monta, én meg már tudom is adaptálni (ez külföldiül van) a hétköznapi élet sodrásának áramlásaira. Szóval,  öszeségében aszt jelenti, hogy amikor az uccában lakó művész lejön a krimóban, és benyomott már eggy-két feleset, akkor rajzol a söntéspultra, miután benyomott.
Na ez a posztimpresszionizmus, hogy benyomás után csináljuk amit csinálunk, például mekkettyintjük a lujzát vagy rajzolunk a pultra.

Ferenc behozott a krimoba eggy bibliát és aszt monta hogy az könyveket jelent ókoriul, de szerintem csak ugratni akart, mert csak eggy könyvet hozott és arra ez volt ráirva. Aszt is monta, hogy károji biblia, de eszt sem hiszem el, mer károj nem ojyan okos mint ferenc, csak homokos. Értitek ugye: okos - homokos. Hehe. Megmonta ferenc aszt is, hogy a homo mit jelent ókoriul. A homo embert jelent, merhogy az ókoriak máshogy monták a dolgokat, mint mink. Mongyuk inkább ferencnek hiszek mint azoknak a hazudós nyikhaj egyetemistáknak, akik bejöttek a krimoba alapozni, a csapos is nagyon örült nekik, de elmentek, és a krimo padlójához hozzá se nyultak, pedig eggy csomo felest és sört megittak. Ők aszt monták, hogy károj esetében a homo azonosat jelent. Na most a károj inkább egy birka ember, mer azér a károj, vajjuk be, birka és fiú, azaz kos, de azér aszt nem hiszem el hogy azonos lenne eggy fiúbirkával, inkáb csak eggy birka ember. Megin ferencnek lett igaza. Ferenc jobban tod ókoriul mint a nyikhajok, mer ferenc egy procfesztor, azok meg csak nyikhajok, még ha egyetemisták is.
Majd leirom aszt is hogy mi volt ferenc egy darab könyveiben, de majd máskor.

...nem ócska púp, hanem eggy nagyon jó nőci. Ezt a felfedezést Ernesto Penetra tette eccer.

Ezér olvassátok el a buszos verset

Egyszer volt egy néni,aki buszon utazott
volna,
ha helyet talált volna,
nem hozott magának kosarat, amit látva az utasok
megkövülten bámultak egy ott álló pupót,
s a kosárban lett volna liba s tyúktojás,
vérhas szalmonella, miegymás.

De a néni mindenképp utazni akart,
ezért gondolkodott, fejet vakart,
s vett magához egy kosarat,
kicsit büdöset és mocskosat,
a fejéből meg tetűk ugrottak ki,
igyenest a pupócskára, s az úgy sikított,

mint kinek húzzák a farkát:
- Vidd innen a tetűt, bolhát!
mondta, s nyomban egy hím alá alélt,
ahol meglátta a bélt,
s azonnal vissza is alélt
volna, de félt visszaalélni.

A hím, kinek alája alélt a pupócska
arrébbállt,
kiabált,
a pupócskára rivallt,
majd gondolt egyet, és azonmód ráugrott,
de félúton megállt,
és csak a levegőben gondolt arra, hogy nem is tud megállni.

- Nade odase neki,
mondta, midőn a padlónak csapódott,
és szétloccsant vidáman.
Jutott agyvelejéből a nénire, a kosárra is,
és így megokosodott a kosár.
Ezután már minden ment, mint a karikacsapás.

Minden papír szaporodik.

Mongyák még, hogy kokafón, kokózik, kukucs (ami egyébként majnem ugyanaz látásba, csak magyarul van), és a jelentése az, ha mindenki összevissza beszél, állitóllag azér mongyák, mer a nők az édes italokat kedvelik beszéd közbe, mint a bonbonmeggyízü például kólával. Mongyák még a kakafont, kakofont meg a kakofóniát is, ami ugyanaz mint fent, de akkor, amikor finganak az enberek, és ettöl nem hajják eggymás szavát. Mongyuk nállunk ijen nincs, inkáb csak a nazális hatások miatt van, hogy nem mindig tudunk figyelni, egyébként meg a nazális is angol szó, ezér al fogom magyarázni eccer, mer nem magyar mint a serpenyő vagy a plafon meg a cserkó, vagypedig a kukucs, amikor mindenki összevissza vagy kereszbe néz, csak az nem akadájozza a másikat a nézésbe. Néha szoktunk ojat jáccani, hogy na ki kukkant innen ki, vagy na ki kukkant oda be, meghogy ki van a kis csészécskémbe, de ez már eggy másik játék, nem pedig az előző, amit montam.

Eggyrészt azt jelenti, hogy bocsánat, mer mindig a Ferenc mongya, mer udvarjas, másrész meg azt, hogy fapapucs, és régen ijet hortak a nők. Mongyuk, azér most is kopognak menet közbe.

Ez nemtom mit jelent.

Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt,
Eszébe jutott, hogy csapra verne egy hordó világosat.
Telefonált Malackához, hogy megkérdezze, mit csinál,
De Malackánál épp akkor folyt a pálinkafesztivál.

Így hát elindult odafelé, a hóna alatt a hordó,
S arra gondolt, hogy elkél ottan egy kis lájtos innivaló.
S hogy mihamarabb odaérjen jó nagyokat lépett,
S a hordóra való tekintettel énekelni kezdett.

Minél inkább szomjazik, annál inkább iszik,
Minél inkább iszik, annál inkább szomjazik.
Szomjazik és iszik, Micike elázik,
Szomjazik és iszik, Micike elázik.

Ismert kocsmai körökben az az általános nézet,
Hogy Micimackó, mint minden piás, szereti a mézest.
És ez nem csak afféle szerény érzemény,
Hanem határozottan állítom, hogy kő-ke-mény.

Ezért mikor sörözik, és sűrűn hull a fehér hab,
Kell, hogy legyen az almáriumban eltéve pálika.
Így aztán, ha délidőben Micimackó megszomjazik,
Megkóstol egy üveg mézest alaposan fenékig.

Minél inkább szomjazik, annál inkább iszik,
Minél inkább iszik, annál inkább szomjazik.
Szomjazik és iszik, Micike elázik,
Szomjazik és iszik, Micike elázik.

Micimackó a barátom, és gyakran eliszogatunk,
olyasféle dolgokat, mit mind a ketten megiszunk,
És tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom,
Ha szomjazom, és nincsen bor, én mindig ezt dúdolgatom,

Hogy

Minél inkább szomjazik, annál inkább iszik,
Minél inkább iszik, annál inkább szomjazik.
Szomjazik és iszik, Micike elázik,
Szomjazik és iszik, Micike elázik.
 

Ez is angolul van, és aszt jeleni, hogy "maraggyá má". Ha szépen akarunk szólni, odamongyuk még: plíz, ami annyit tesz, hogy "naaaa". Ha nőnek mongyuk, akkor hozzátesszük, hogy "bébi", mer az nőt jelent, ha a cimborának, akkor azt: "litül old dzsámp", mer az aszt jelenti, hogy ne ugrájjá, kicsit má öreg vagy ehez.

Állitóllag nem szabad pontossan jét írni, ha angolba aszt akarjuk mondani, hogy jö, mer aszt úgy mongyák, hogy például dzsoni, dzsumbó vagy dzsapán, ezér amikor mégis jöbetüt akarnak, mindenféle ravasz megoldáshoz fojamodnak, hogy ki tuggyák mondani ezek a ravasz gézengúzok. A flályevély pedig aszt jelenti, hogy bálybály, ami eggy másik angol szó, amire késöbb fog majd sor kerülni.

Pataky Attila berugott

Galamb vagy nem galamb;
az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
emésztése minden nyűgét s nyilait
vagy kiszáll feszítő érzése ellen
és egy szellentéssel véget vet neki?
Flatuálni -fingani- semi több;
s egy galambal elvégezni mind
mi enyhíti a test eredendő
természetes rázkódásait.
Oly cél ez, mit óhajt a bablebes,
szorítani -rákészülni- és fingani
talán fintorogni; ez a bökkenő:
Mert míly megkönnyebbülés jő a szagban
ha kiengedtük mit a metán hajt?
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a bélrendszet oly hosszan terheli.

Eddig mindig csak aszt hittük, hogy hüje a Károj, meg szenilis, de hoppá, most kiderült, hogy érző szív dobog benne, és megihlette őt a kocsmáros legutóbbi felesakciója, de lehet, hogy valaki más írta, bisztos eddig aszt hittük a Károjról, hogy valaki más, akinek Károj a neve, de az titokba emigrált, utánna meg meghalt Ödémába vagy alkoholista eggy haláltanyán Mekszikóba, és lóg a melle a feleségének, akinek Mari a neve, és állandóan rikácsol, amikor pókhálózik a kis tollas bottyával, pedig a Károj nem ez az enber, hanem eggy másik, csak még nem tuggyuk, hogy ki.

Mindennek másmijen a rezgésse, ezér külömbözik eggymástol a világ százezer szépsége meg a külömböző dolgok meg ijenek, és másmijen rezgésse van például a felesnek meg a fröccsnek, de még a sörnek is, amejbe rosszminőségü buborékok vannak, amejeket nem tud feldolgozni a gyomor, ezér hónajjszagu lessz tölle a lehellet, ellentétbe a felessel, amejbe szárazanyagokat és természetazonos aromát kevernek, hogy minél finomabbá váljon, és ne verje ki a bisztositékot, ha eggy nőt meg akarunk ketyinteni, és ezér belelehelünk az arcába eggy nagyot, és mindezek a rezgéssek annyira külömböznek eggymástol, hogy kiolthattyák és felerősithetik eggymást, és vannak ojan rezgéssek, amejek rosszul viselkednek eggymással, mer a felesnek meg a fröccsnek a rezgésse kinyomja a zyíroskenyér meg a káposzta rezgéssét az uccára vagy, ha éppen ojan hejen vagyunk, akkor a klotyóba, mer a klotyó rezgésse beszívja magába mindezeket a rezgésseket, hogy utánna kondenzálja, összepaszíccsa, és a világ számára ujjra felhasználhatóvá tegye, ezáltal teremtve meg a fojamatosságot a múlt  és a jelen között, amibe eggy ajtó van, hogy át lehessen menni az eggyikböl a másikba, mint ahogy a klotyó ajtaját is kinyittya az enber, ha éppen nem itt akar lenni, hanem ott, kivéve, amikor felujjitás miatt leszerelték, mer akkor át lehetett menni kinyitás nélkül, mint eggy időhurokba, amejbe fojosókon az étert követve eljuthatunk bárhova, legalábis eszt monták.

Mivel a Ferenc, aki elsösorba eggy professzor, másodsorba pedig nagyon okos, művelt, és megvilágosodott szellem, aki mentes a hiedelmek koloncának nyügétöl, most, amig ki van rugva a munkahejéről, addig angol szavakat is tanit nekünk, ami nemannyira triviális, hogy amikor például a Lajcsit halgattyuk, és világhírü angol nótáknak a másolatait aggya elő, akor mekkel értenünk, hogy a müvészi lélek tejjességével élvezhessük a művészetet, ezér bevezetek mindenkit az angol szavak csodálatos világába. Készüjj fel, mer életed legnagyobb kalangya indul most el.

Kamon Bébi

Eszt nagyon sokszor éneklik, és aszt jelenti, hogy gyere már mire vársz, meghogy neizéjj, mer felmegy az idegem. Ojat is énekel a Lajcsi, amikor külföldi lakodalmas rokkot énekel, hogy "Kamon bébi, lecc go parti", ami ugyanaszt jelenti, mint a Lajcsi eggy másik nótája, hogy "Gyere Juli, lessz eggy buli a csárda területén", mer a bébi az nőt jelent, a lecc aszt jelenti, hogy lécci, a parti meg partot jelent, mer ez a csárda eggy vízparton van.

Volt egyszer egy öreg királylány, akit férjhez akartak adni, de ő azt hitte, mindig fiatal maradhat, ezért a fiúk elmenekültek előle az oroszlánbarlangba, ahol a fenevad leoáuálta a fülüket, amin ők erősen bánkódtak, és felkeresték az epokittos mestert, aki ahogy meglátta az ifjakat, berohant a hátsó kiskamrába, ahol demizsonban tartotta a nagy fülragasztó csodaszert. Intett az ifjaknak, hogy kövessék, és belekortyolt pálinkáshordójába, ami mindig kéznél volt. A fiatal vitézek megijedtek, hogy a hordó fenekén fogják viszontlátni a fülüket, ezért így szóltak az öreghez: Add vissza a fülünket, mert János az Isten, és ő ötöt hattal összead, s kap tizenhármat, szóval ne kisérletezzen, mert a római szám helyértékére kerül, ahol az öt az négy, magának pedig lemetéljük a fülét, és bedugjuk a pálinkáshordó legsötétebb zugába, és keresheti az, míg csak azt nem mondjuk, hogy ezt pedig rázhatja. Megrettent ám a mester, és azonnal előadta a fiúk fülét. Kevert is epokittot nyomban. és bekente vele a macskát, ami ettől ragadozóvá vált. A mester erre szánalmas vinnyogást hallott szegény macskától, aki odaragadt a plafonhoz, ám a vitézek lerángatták onnan, ami nem is volt lényeges, mert nekik még mindig nem volt fülük a fejükön. A fül, ami a padláson hallgatózott, miközben a mester fia a molnár lányának a pináját nyaldosta nagy hévvel szentendréig utaztak, ahol egy nagy sörényes viziló a tavasztündér bájairól ábrándozik, mert a viziló is baszni akar, mint József, aki a Dunaparton sétálva arra gondolt, hogy milyen jó lenne megbaszni bármilyen nőt, aki nem olyan ronda, mint a Matild, akivel előző héten futott össze, és nagy volt a riadalom, mikor a hölgy alumínium hímvesszővel izgatta magát, és kiszállt a tévé meg a rendőrség is, a szomszédok pedig meghatottan dörzsölték nemi szerveiket. A rendőr is, de ő titokban. Matild persze segített neki, és benyálazta, mint ahogy a fogkeféjét szokta otthon, mert az jó neki, és Józsefre gondolt a csillagos éjszakában, ahol rengeteg Matild-szerű éhes pina keres nem fém faszt, hanem műanyagot, mert az nem bomlik le, így nem szennyezi a földkerekséget, mint az öreg királylány, aki olyan csúnya volt, mint egy-két béka.
 

Nem is a felestöl fáj a fej, s szakad meg a szív merengve, meg a vese és a máj, miközbe reng a háj, hanem, mer minden enber lelkébe eggy kis lény van beékelődve, aki néha tonbol meg ugrándozik, néha meg pillekönnyü álmokat bocsájt a Károjra, amikor már az asztal alatt alszik, és a csikkek is kiestek a füléböl, amikkel viccböl feldíszitettük. Szóliccsad meg, és megmongya, hogy neki mi kell, hogy még eggy feles vagy éppen kettő, és amikor már nem kap felest, akkor örjöng eggy kicsikét, na akkor meg kell békiteni eggy fröccsel.

Ha nem lenne a jósnő, mi se lennénk ijen okosak.

A következő képrejtvény képtelen lesz, mivel nem volt nálam fotóaparát. Szóval jöjjön a leírás:

Háttér:Bp., Izabella-Wesselényi sarok, trolimegálló. 6-7 áldogáló leendő BKV-utas. Jobbról besejlik egy narancssárga szemetes, balról egy kínai étkezde bejárata, szolíd árakkal.

Előtérben: 70 körüli kissé roggyant bácsika, kezében póráz, végén beazonosíthatatlan keverék, leeginkább egy tacskó és egy uszkár nászára hajaz.

Fókuszban: bácsi felsőteste, "kuckó-mackó, barna mackó, nyakában egy csíkos sál", na jó, nem sál, kendő, amolyan piros-fehér csíkos, az a mostanság divatos, de nem úgy panyókára kötve, hanem dandysre (selyemből szokták régivágású öregurak házikabáthoz, elöl betűrve a mellkas felé). De, és most jön a truváj, mindez egy egy egykor szebb napokat látott munkásőr ing felett.

Mi a megfejtés? (előre bocsájtom, én nem tudom, de ti hátha...)