Mi az, amikor egy plasztikai műtét következtében a mellen egy 7,3 cm átmérőjű lyuk keletkezik, ha tudjuk, hogy egy "á" megközelítőleg 1,217 cm.
A mellékhatás
Mi az, amikor egy plasztikai műtét következtében a mellen egy 7,3 cm átmérőjű lyuk keletkezik, ha tudjuk, hogy egy "á" megközelítőleg 1,217 cm.
A mellékhatás
Azt jelenti, hogy disznólkodik, mer szokta mondani a Ferenc, hogy a Károj fojamatosan disznólkodik a vécébe eggymagába, és hogy az permanens, meg hogy minden csupa permanens lessz tölle, de a jósnő az monta erre, hogy az öröklét ragadós, és elöbb utóbb mindenki részesül illatos virágaiból, és mennyire méjjen át tudom érezni, hogy igaza van, amikor megszagolok eggy jóminőségü italt, amiből kiütközik az univerzum zamata.
Lányok szokták, és eggymás közt sutyorogva mongyák időnként, hogy kit fariztak már meg vagy kit fariznak meg majd ma este, ha összejön nekik, vagy hogy ki kivel farizik mikor, és mennyire disznólkodnak közbe, vagy maradnak tejjessen illedelmesek, vagy van, amikor valakivel farikáznának, csak nincs hozzá megfelelő eszközük. Én persze senkit se farizok meg.
Az Ibi otthol főzött nekünk, hogy meglepetést szerezzen a krimóba, mer talán azt gondolta, hogy majd mekkérik végre a kezét, de az étel, amit behozott igen kritikus képet adott az ő főzéstudományáról.
Ezt kapjuk, ha másképpen értelmezzük a központosítást, és a szóösszetételeket nyakatekert módon boncoljuk fel.
Kubista kocka
Van úgy, hogy a szereplőknek különleges ereje van, de mindeggyiknek más, és úgy győzik le az ellenséget, például a Metál Lédinek fémböl vannak az idegei, az X mennek pedig bármi lehet a neve, és így el tud bújni a zaklató hatóságok elöl, mer például azt hiszik, hogy Dzsémsz, és azóta már rég Dzsonszi a neve, és eggy sikeres homoszekszuális üzletenber feleségének a gardróbjába bújkál.
Mi is megbeszéltük, hogy kinek milyen sikeres tulajdonsága legyen, mer akkor le tudjuk igázni a szomszéd uccába az italboltot, mer oda csak ojan fura alakok járnak, hát nem mondom, hogy félhüjék, de inteligenciába, kreativitásba és tudatállapotba megkközelitik azt az állapotot, mégha nem is kivánok rosszat mondani rolluk, nem is beszélve a felhalmozott italkészletekröl, amejeket odaadhatnánk a kocsmárosnak, és így el tudná nekünk adni hitelbe, mer fő a kedéjj, de nem tuttunk eddig megállapodni, mer mindenkinek csak másmijen szuperereje lehet, de mindenki csak azt akarja, hogy láthassa mesztelenül az összes nőt, akkor is, amikor ruha van rajta.
Ezt a feliratot eggy nő pólóján kébzeltem el.
Nemtom, mit jelenthet.
Mijenek is az ételek?
Az ételek lehetnek laposak, hosszúkásak, kerekek szögletesek, illetve van, amikor eccerre hosszukás és kerek, lehetnek kicsik vagy nagyok. Ha kicsi az étel, akkor mindig sok van belölle, megnövelve ezáltal az étkezési felületet, ha nagy, akkor lehet, hogy csak eggy vagy inkább egy fél vagy annál is kevesebb. Van úgy, hogy eggy nagy sok kicsivel vagy néhány közepessel, de előfordul néhány közepes méretű és sok kicsi eccerre.
Tipikus példák a gönböjü, és a szögletes ételre.
Az étel lehet fojós, illetve puha vagy kemény. Ha az étel nem annyira fojós, de nem is annyira kemény, az arra jó, hogy a lapos eggyik oldalára rákenjék, ezzel biztositva a koegzisztenciát, mer eggyidőbe élvezhetjük a külömböző álagokat. Szokták a fojósat, és a kevésbé fojósat a kicsikkel is keverni, ez esetben ezek kemények, illetve félpuhák, míg az elöbbi esetbe ropognak, az utóbbi esetbe pedig szépen elhejezkedik az eggyik a másikon, de nem fojik le, mer a kicsiből sok van, és amikor lefojna, akkor mindig van alatta eggy másik, és sohase esik le a földre, és ez igaz akkor is, amikor a kicsi de sok étel van összekeverve a másik kicsi és sok valamivel, és akkor mindeggyikböl mindenütt van eggy kicsi, hogy harapáskor ne kejjen keresgélni, hogy mejik hol van, de van, amikor a kicsi vagy a nagy bele van téve a fojósba, akkor pedig nem mindig láccik ki belölle, és nem lehet tudni előre, hogy végülis mit eszünk, de nem szabad, hogy ez egzisztenciális szorongásérzetet kelcsen, mer akkor rossz szinbe tününk föl a barátaink elött.
Sok kicsi hosszukás illetve eggy nagy lapos étel.
Ételböl mindenféle szinü van, de a legtöbb a barna, és annak külömb-külömbféle árnyalatai, de van sokszor zöld még, meg sárga és ekszrém esetbe piros vagy kék vagy rózsaszin, például a minyon.
Bp., Nagykőrösi út, Tangó és az autópiac között
A díjnyertes közelről:
Na most kérem szépen, ez tényleg van!
Nem a netről lett leollózva, és aztán ékeskedés idegen tollakkal.
Van nekije felesége is, csak ő még lent kuksol a pincében, lévén a lányok ugye érzékenyebbek a hidegre. Ismeri is az anyai intelmet, miszerint: er betűs hónapban nem ülünk kőre.
Elég csak neki megemlíteni a felfázás-hólyaghurut-vesemedence-gyulladás tengelyt és szerényen kibekkel a pincemélyben.
Ő is elő fog jönni, tessenek csak kivárni!
Szekszuális eltévejedés akkor van amikor Michelle-lel ketyint az enber, akivel akkor akart ketyinteni, mikor Ibivel ketyintett és már nem akar annyira ketyinteni Michelle-lel, mind mikor Ibivel ketyintett és arra gondolt hogy mijen jó lesz majd Michelle-lel ketyinteni.
Feleselésnek nevezzük aszt, amikor sok felest iszunk meg a krimóba és minden vágyunkkal aszt akarjuk, hogy jót ketyincsünk az Ibivel. Ezen procedura eredményeként végül ugy teszünk, mindha az volna az italozás szubsztanciája, hogy nem is ketyinteni akarunk hanem az akarati lerészegedés a célobjektum, ezzel is kifigurázva a Károjt és az ojanokat mind amijenek mi vagyunk.
Utóbbi időbe nagyon megszaporodtak azon esetek, amikor felidegeltek, mer eleve semmi értelme nem volt annak, amit montak, legalábis kilógott a lóláb, hogy valami nagy értelmetlenségre készülődnek, és ezt próbálják elpalástolni a sületlenségeikkel. Ez vezetett arra, hogy csokorba gyűjcsem, mi több közzé is tegyem, eme megnyilvánulások legszebb gyöngyszemeit, amejeket főleg a Károj hangoztatott nap, mint nap, de hozzá kell tennem, hogy ne tekincsen senki elfogódottnak amiatt, hogy mindig őt emelem piedesztálra, hogy bemutassam a mai világunk idiómáit, mer nincsenek nekem tüneteim, és nem tekintem a Károjt eggy kirakati báránynak, se eggy felmosórongynak, akibe belé lehet rúgni minden eggyes alkalommal, amikor a hüjeség témáját elemezzük, továbbá konplekszusaim sincsenek, és elmosódott alakokat sem látok néha a sötétbe, csak esetleg, amikor azok eredetileg élesek, csak már addigra homájosan látok, és a hangokat is igazi enberek mongyák körülöttem, és ojankor már néha ők se értik a saját szavaikat, és ezér van az, hogy néha én vagy a Károj eggyeggy elejtett mondatnak engedelmeskedve lenyel eggy dugót viccböl vagypedig belenyúl az Ibi dekoltázsába, és az sajnoshogy megengedi, és akkor fogalmat alkothat az enber arról, mijen is eggy nyuszifül, vagy eggy míves bársonyos gumitömlő. Az eggyik értelmetlen mondatot a Károjtól hallottam, amikor mekkérdezte az Ibit, hogy a melle valóban ijen míves-e vagy a dialízis miatt lóg ki belölle, a másik alkalommal meg csőcserét ajállott az Ibinek, de az férreértette, hogy mér nyujtogattya felé a gumibelsőt, ezér mindenkinek mekkellett fognia a mellét, utánna meg valaki aszmonta a tömlőre, hogy az a csöcs ere, és ez volt a harmadik, de nem én montam, hanem a Károj, csak addigra feldöntöttük sajnos az asztalt a röhögéstöl, és haza kellett emiatt menni, de legalább aznap már nem kellett továb nézni az Ibinek az ufótökeit.
(Az idegen szavakat a Ferenctől tanultam, mer aki szemfüles, az tanál.)
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy öreg király és annak volt három gyönyörü szép lejánya. A legidösebbet Rézvalagnak, a középsöt Ezüstcsöcsnek, a legkisebbet pedig Aranypicsának hívták. Szépségüknek hetedhét országon nem akadt párja.
Amikor a lányok eladó sorba kerültek a király kihirdette, hogy annak adja a legkisebbik lányát és a felekirályságát aki elhozza neki az örökifjúság daloló madarát. Igen ám, de a madarat a Százfaszú Ördöngös örizte a tüzes tenger hetvenhetedik szigetén.
Na, jöttek is a bárók, hercegek, válogatott cigánylegények. De egyiknek sem sikerült elhoznia a madarat. Az öreg király bánatában csak egyre kesergett.
A szomszéd király fiának fülébe is eljutott a hír. Gyémántfaszú, mert így hívták rögvest apja elé állt és elöadta tervét, hogy márpedig ö addig nem nyugszik amíg el nem hozza a madarat és feleségül nem kapja a világszép Aranypicsát. No, mit tehetett az öreg király. Adott a fiának egy kardot meg egy lovat, majd megáldotta: Fijam, vezéreljen utadon a jószerencse!
Azzal a fiú útnak eredt.
Ment mendegélt hetedhétországon keresztül, mígnem egy rengeted erdöbe ért. Éjszakára letáborozott, kis tüzet rakott. Ott szalonnát sütött. Éjnek évadján egyszercsak elétoppant egy vénségeses vén boszorkány. Az erdök öreganyja.
-Adjon Isten öreganyám! Mi járatban van erre!?
-No szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál, mert különben itt helyben leszopogattam volna a fogatlan számmal a szerszámodat.
-No ha csak ezt akarja, ehun van e!
Nem kellett kétszer mondania a vénbanyának sem, rendesen leápolta a fiatal legényt.
Annak meg még jól is esett. Noha, kezdetben kicsit ijedös volt.
Azt mondja a vénasszony mindezek után. -Idehalgass te legény, tudom én hogy mijáratban vagy. Itt van a bundabugyogóm, amint kiértél az erdöböl, húzd a fejedre és pördülj meg a sarkad körül háromszor és kiáltsad jó hangosan: Bundabugyi serdülj-fordulj!
No, közben meg reggel lett. A legény dörzsöli a szemét, mert alaposan elaludt. Azt látja hogy a vén banyának hült helye. De a bugyogó ott volt a kebelébe rejtve. Szóval nem álmodott, mégis igaz volt. Hát kicsit pironkodott magába, de ami megesett az megesett.
Fogta magát, elindult napkelet felé. Lassan kiért az erdöböl, egy nagy pusztaság közepébe találta magát. eszébe jutottak az öregasszony szavai. Fejibe húzta a bugyogót, de uramfia, micsoda szaga volt! Majd kifordult a világból szegény Gyémántfaszú, de még gyorsan elhadarta a varázsigét miközben a sarkán térült-fordult hármat.
Bundabugyi serdülj-fordulj!
Hatalmas szél kerekedett, felkapta Gyémántfaszút és vitte-vitte jó messzire. Egyszer látja a királyfi, hogy valahol a messzeségben ott tündöklik a tüzestenger közepén a Százfaszú Ördöngös palotája.
-Bundabugyi! Dobjál le a palota mellett arra a ganédombra!
-Jobbat tudok Gyémántfaszú! Szépen leeresztelek a palota tetejibe!
Hát így is tett. Amint leereszkedett a Bundabugyi, Gyémántfaszú ügyesen lehuppant és gyorsan besurrant egy kis ablakon. Bundabugyi addig odakünn várt rá.
-Én itt megvárlak Gyémántfaszú! Addig is kicsit kiszellöztetem magam.
A királyfi közben egyre mélyebbre hatolt a Százfaszú Ördöngös palotájában.
Néz jobbra, néz balra, sehol semmi. Egyszercsak valahonnan meghall egy vékonyka kis hangot. De olyan vékonkát, hogy alig bírta megtalálni. No végül meglett. Egy irdatlan ajtó mögül hallatszott ki.
Beszól neki Gyémántfaszú:
-Egyet se sírj! Én vagyok az Gyémántfaszú, hol találom az Örökifjúság Danoló Madárkáját?
-De hisz én vagyok az, mondta a vékony hang.
-No, akkor én téged onnan kiszabadítlak.
Azzal megsuhintotta a hímvesszejét és egy nagy döndüléssel bedüdötte az ajtót.
Csak úgy repkedett a vasalás meg a forgács.
No de erre már a Százfaszú Ördöngös is felébredt.
-Mi a rosebb lehet az? Ki merészel ilyen hangzavart csapni a palotámban!? -kérdezte nagy mérgessen.
Erre Gyémántfaszú elkurjantotta magát:
-Én vagyok az Gyémántfaszú! Küzdjél meg velem ha mersz!
Jött is a Százfaszú Ördöngös nagy dérrel-dúrral. Megnézi ö már magának ezt a Gyémántfaszút, hogy kiféle-miféle. Amikor meglátta rögtön rárivallt a királyfira:
-No te emberizink! Hadd ropogtassam össze a csontjaidat!
Összecsavarták a szerszámaikat, elkezdöödött a fasznyújtós birkózás. Erös volt a Százfaszú Ördöngös mint a fene, már majdnem Gyémántfaszú fölé kerekedett, de akkor a Bundabugyi a királyfi segítségére sietett. Reávetette magát a Százfaszú Ördöngösre, az meg a szagtól megzavarodott, kicsit elszédült, akkor Gyémántfaszú nagyot sadarított a szerszámán és bevágta naykig Százfaszút a palota köpadlójába. Akkor elökapta a szablyáját és lenyisszantotta a Százfaszú összes makkját. Az meg ott kilehelte a lelkét.
AZ Örökifjúság Danoló Kismadarát Bundabugyival együtt leakasztották a szegröl, kiszaladtak a palotából, Bundabugyi felfújta magát hölégballonná oszt' úgy röpültek el az aranyló messzeségbe, a mesék szárnyán mígnem végre megpillantották az öreg király palotáját. Aki már addigra annyira bánatos volt, hogy leányai nem gyözték neki a kisfröccsöt kistálcán hordani neki, hogy kicsit jobb kedvre derüljön.
No de amint meghallotta az öreg király az Örökifjúság Danoló Madárkájának csodálatos muzsikáját, lehányta magáról a pokrócokat, táncra perdült, úgy mulatott.
Az udvari népek meg csak szájtátva lesték. De az udvari kamarás se volt rest, gyorsan munkára fogta a szakácsokat, de még vidékre is leszólt a vastagkarú háziaszonyoknak, hogy gyüjjenek ahogy bírnak, mert nagy lakodalmat csapnak mához egy hétre.
Közben Gyémántfaszú még a menyegzö elött kézenfogta a királylányokat és bundabugyival elrepítette öket az ö hazájába, ahol volt neki még két bátyja. Rézfaszú és Ezüstlööcsös. Na, több se kellett. Mindenkinek volt már párja. Beleültek a Bundabugyiba, közben még leszálltak a rengeteg erdöben is, magukhoz vették a százesztendös öreglányt, no de az meg csodák csodáj, jó karban lévö 40-es gazdasszonnyá változott. Na, ez pont jó lesz apósomnak.
Az öreg király amikor meglátta a Bundabugyiban érkezö lányait, vejeit. Felgúríttatta legnagyobb boroshordóját és megparancsolta mindenkinek, hogy annyit igyon amennyi beléfér.
No, így is tettek. Ettek, ittak, megülték a lakodalmat, folyt a sárga lé.
Boldogan éltek amíg meg nem haltak.
Amikor a Károjnak ráömlött a felese a zsíroskenyerére, akkor a kenyérböl belefacsarta a felest a poharába, utánna rákente a zsíroskenyerét eggy másik zsíroskenyérre ujj minőséget adva ezáltal neki. Emulgeálni máshogy is lehet, de annak több köze van a pikantériához, mint a táplálkozáshoz, ezér most kihagyom, de megjegyzem, hogy a Károj zsíroskenyerével ugyanez a hejzet.
Motorral tuningol vagy ha jobban akarod érteni ajjzattal dinamóz vagyis robottal hajtya az, akinek nem elég eggy turmigszgép, aki tovább tör, az ég felé vonzódik, de közbe mégse veti meg a szerkezeteket, és az élvezetekhez is van hozzáállása, eggyfajta mélabún gázoló nárcisztikus öntudat, amejjel elaltattya a gyanútlanok hitét, hogy utánna az erotika kéjje hidegzuhanyába pózolva ébreggyen kicsit a maga határtalan kerek, kicsi zöld vagy gönböjü csonthéjjas öntudatára, különössen, ha szép kerek a feneke vagy körte alakja van neki.
Állitólag nem könnyü megállapitani, hogy mér pont ez az erkölcsi mondanivalója, de néha a dolgokról se lehet megállapitani, hogy most éppen mijenek vagy mér éppen mijenek vagy mijenek nem a valóságban.
Nemakarásnak sírás a vége
Mennél több szárazanyag tartalom van eggy felesbe, annál jobb a minősége, mer annál jobban elkeveredik a fojadékba, ami a végén izleléskor azt a bájos semmihez se hasonlitható felesízt eredményezi, amér annyian rajongunk, ezér a nagyszerü nedüér. Sok odafigyelést igényel, hogy mindenütt egyenletesen kevereggyen a fojadékba, és időnként ne csomósoggyon ki, mint eggy görbület a téridőbe vagy, mint eggy mirigy a májkrémbe, amitöl eggy kissé rágóssá válik az íze, főleg, ha már tegnapelötti, de szeretettel meg tehnológiával mindent megoldanak az italkészitő mesterenberek, amire nagy szükség van, hogy ne ázzék el, a feles ugyanis nedves.
Megkérdeztem Bélabát
hogy mit iszik leginkább
sört? bort? vagy tán pálinkát?
Fijam; felelte. Én alapvetöen sörös és boros vagyok
Majd hunyorgott és úgy láttam elgondolkodott
(Mintha nem volna biztos benne)
végül kibökte:
Hát fijaim, én ha tehetem, azért a sört jobban szeretem.
------------------------------------------------------------------------------------
Jövök-megyek
Vanúgy hogy csak jövök megyek!
De végül az Etelére érkezek
Ismerösek ott a dolgok
a kispadok, a pisás bokrok
melyek alján
vizeletem
már oly sokszor el-el csorgott...
Van arra pár
rémes kocsma
állomáshoz odatoldva,
málló falra ráfoltozva
lakótelep pusztaságban
világvégi nagy magányban
el nem készült négyes metró
plakátjának árnyékában